Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy az ügyeleti alapellátást 2023. október 1-jétől Heves Vármegyében is az Országos Mentőszolgálat látja el. Az ügyeleti ellátás két elemből álló, betegközpontú rendszer (háziorvosi ügyeleti ellátás és sürgősségi ügyelet).
Az egységes ügyeleti telefonszám a vármegyében október 1-jétől:
1830
HÁZIORVOSI ÜGYELETI ELLÁTÁS
A háziorvosi ügyelet a sürgős – a következő rendelési időig nem halasztható – orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett ellátás.
• hétköznap 16.00 – 22.00 óra között
• hétvégén, ünnepnapokon 08.00 – 14.00 óra között
cím: 3300 Eger, Szálloda u. 2.
SÜRGŐSSÉGI ÜGYELETI VAGY MENTŐELLÁTÁS
Központi ügyeleti telefonszám: 1830
Az ügyeleti időben hirtelen jelentkező, illetve súlyos egészségügyi problémák esetére nyújt magas szakmai színvonalú és biztonságos megoldást:
• hétköznap 22.00 – 08.00 óra között
• hétvégén, ünnepnapokon 14.00 – 08.00 óra között
A beteg a központi telefonszám hívásával: szakszerű tanácsot kap, szükség esetén a tartózkodási helyére sürgősségi ügyeleti autót, vagy életveszély esetén azonnali mentőt küldenek.
A telefonszám a teljes ügyeleti időszakban, hétköznap 16.00 – 08.00 óra között, hétvégén és ünnepnapon egész nap hívható.
Azok számára, akik személyesen keresnék fel az ügyeletet (Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mónosbél településekről) az alábbi telephelyen erre hétköznap 22.00 – 08.00 között, hétvégén és ünnepnapon 14.00 – 08.00 között is van lehetőség: 3300 Eger, Szálloda u. 2.
A gyermekek ügyeleti ellátását a járásközponti ügyeleti pontokon, azok működési idejében, valamint az Eger Gyermekügyeleten (3300 Eger, Szálloda u. 2.) hétköznapokon 16.00 – 22.00 óráig, hétvégén és ünnepnapon 08.00 – 22.00 óráig végzik.
A központi telefonszám a teljes ügyeleti időszakban, a gyermekek esetében is 1830.
Az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerével integrált ügyeleti irányítás keretében hatékony és szakszerű telefonos tanácsadás áll rendelkezésre a gyermek- és felnőtt ellátásban is. Az ügyeleti hívások kezelése rögzített vonalon, beteg- és minőségbiztosítási szempontokból visszakövethetően, az aktuális szakmai betegosztályozási irányelveknek megfelelően történik.
Az új ügyeleti rendszer a beteg állapotának megfelelő ügyeleti, sürgősségi ellátást a vármegye valamennyi településén, egységesen, minden rászoruló számára a korábbinál magasabb minőségben és szélesebb elérhetőséggel biztosítja.
Az Országos mentőszolgálat a lakosságot az elkövetkező időszakban számos csatornán tájékoztatja, a rendszer részleteiről további információkat az alábbi weboldalon olvashatnak:
www.mentok.hu/ugyelet
Bélapátfalva, 2023. szeptember 13.
Ferencz Péter sk.
polgármester
Bélapátfalva Város Önkormányzata felhívást intéz a Bélapátfalva, József Attila utca 10. 18.lh. földszint 1. ajtószám alatt található, 840/4/A/44. hrsz-ú ingatlanának licit tárgyalás útján történő értékesítésére
Bővebben ...
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos az ország egész területére vonatkozóan 2023. június 21-én (szerda) 00.00 órától 2023. június 23. (péntek) 24.00 óráig II. fokú hőségriasztást adott ki.
Hirdetmény a 10 ha térmértéket meg nem haladó, Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével, hirdetmény közzétételével történő értékesítéséről.
Agrárminisztérium: FOLYTATÓDIK A FÖLDÉRTÉKESÍTÉSI PROGRAM
Kapcsolódó dokumentumok:
Hirdetmény_2023. VI. ütem.pdf
Bővebben ...
Bővebben ...
Bővebben ...
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja alapján a kutak vízilétesítmények. A Vgtv. 28/A.§ (1) bekezdése értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok körében a települési önkormányzat jegyzője helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el, így az ő engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül,
• legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
• kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és
• magánszemélyek részéről
• a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
• nem gazdasági célú vízigény.
A vízjogi létesítési engedély köteles, de jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített vízilétesítményekre – így az ásott és fúrt kutakra is - vízjogi engedélyt kell kérni.
Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban álló kút fennmaradási vagy megszüntetési engedélyezési eljárását. Amennyiben a tulajdonos fenti határidőig nem kérelmezi az eljárást, úgy a fent megjelölt határidőt követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.
A Vgtv. 29.§ (7) bekezdése szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kútjára a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást legkésőbb 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.
Ásott kút esetén:
1. 1965. július 1- ig bárki, szabadon és engedély nélkül ásathatott kutat a saját telkén, ezért az 1965 előtt ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
2. 1965. és 1992. február 15. között a kút ásásához vízjogi létesítési engedélyt kellett (volna) kérni, ezért az ekkor ásott kutakra fennmaradási engedélyt ad a jegyző.
3. 1992. február 15. után ásott kutakra fennmaradási engedélyt kérhető.
Fúrt kút esetén:
1. 1992. február 15. előtt fúrt kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
2. 1992. február 15. után fúrt kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.
Ha nem szeretné tovább használni a kútját, esetleg már be is temette, de nincs hivatalos dokumentuma róla, abban az esetben megszüntetési engedélyt kell kérni.
A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített kutakra vízjogi fennmaradási engedély abban az esetben adható, ha a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért.
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem történik meg a szakszerű eltömedékelés), addig a fennmaradási engedélyezési eljárást le kell folytatni. Amennyiben a szakszerű megszüntetés mellett dönt az üzemeltető, ehhez is a települési önkormányzat jegyzőjének - a megszüntetés elvégzése előtt kiadott - engedélye szükséges.
Változatlanul – a kivitelezés megkezdését megelőzően beszerzett – vízjogi engedélyhez kötött a háztartási vízigény (pl. locsolás) kielégítését szolgáló ásott vagy fúrt kutak létesítése, majd a létesítés befejezése után azok üzemeltetése (használatba vétele) is. Az engedélyezés szintén a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélykérelemhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
- Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más a létesítő/kérelmező személye,
- az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlan tulajdonosa,
- a közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket is érint,
- a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontja szerinti dokumentáció (a honlapon megtalálható kérelem űrlap + helyszíni fényképek a kútról).
Ásott kút esetén az űrlap ’Nyilatkozat’ bekezdését csak a tulajdonosnak/kérelmezőnek kell aláírnia, amennyiben az ásott kút a fent meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelel.
Fúrt kút esetén az űrlapon a kérelmezőn kívül egy erre jogosultsággal rendelkező szakembernek is nyilatkoznia kell, és a nyilatkozatot aláírásával kell igazolnia.
Amennyiben a kútból kitermelt vizet házi ivóvízigény céljára használják, a kút saját célú ivóvízműnek minősül. Új saját célú ivóvízmű csak ott létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. A meglévő ivóvízmű az üzemeltetési engedély lejártát követően házi vízellátás céljára (nem ivóvíz) engedélyezhető. Ivóvízcélú hasznosítás esetén a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.
Egyéb fontos szabályok:
• Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos! A kitermelt víz használata során keletkező szennyvizeket a környezetet nem veszélyeztető módon kell elhelyezni.
• Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos, mert a talajvízben esetlegesen jelen lévő kórokozók az ivóvíz hálózatba kerülve tömeges megbetegedést okozhatnak.
• A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.
• A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak utólagos engedélyezésekor jogszabály szerinti szakember (vízkútfúró, tervező vagy hidrogeológiai szakember) közreműködése szükséges. Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést csak vízkútfúró szakember végezheti. Ásott kút bármilyen vízjogi engedélyezési eljárásában nem követelmény a jogszabály által meghatározott szakember közreműködése.
A fenti tájékoztató az 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) alapján készült, mely szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
Jelenleg hatályos jogszabályok:
• 1995.évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
• 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
• 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
• 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékről.
Dokumentumok:
A Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) felhívja a figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése során felvételre kerülő személyes adatokat az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok áramlásáról, valamint a 95/46/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Hivatal Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglaltaknak megfelelően kezeli.
PÁLYÁZATI KIÍRÁS
Civil szervezetek 2023. évi működési támogatására
Bélapátfalva Város Önkormányzata pályázatot hirdet az Önkormányzat 2023. évi költségvetésében Civil szervezetek számára elkülönített keret terhére.
Bővebben ...
Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben. A Köztársasági Elnök a bírósági ülnökök megválasztását 2023. március 7. és 2023. április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) szerint rendelkezik az ülnök jelölés és választás szabályairól. Az Egri Törvényszékre az ülnököket a bíróság illetékességi területén (Heves vármegyében) működő helyi önkormányzatok jelölhetik.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kiadott, a megválasztandó ülnökök számának megállapításáról szóló 24.SZ/2023. (II.15.) OBHE határozatban foglaltak szerint Heves Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése 21 fő ülnököt és 5 fő fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban közreműködő ülnök megválasztására kapott felkérést.
A Bjt. 212. § (1) bekezdésében rögzített általános feltétel szerint ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság, vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.
Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be. ) 680. § (5) bekezdésében rögzített különös feltétel szerint a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag:
- a) pedagógus,
- b) pszichológus, vagy
- c) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyításai, ápolását, foglakoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzetséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt.
Az ülnökök jelölése:
Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és az egyesületek – kivéve a pártokat – jelölik.
A fiatalkorúak büntető ügyében eljáró bíróság
- a) pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei,
- b) nem pedagógus ülnökeit az egyesületek – kivéve a pártokat -, a foglalkozásuk szerinti érdek-képviseleti szervek, valamint őket a Be. 680. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató, vagy korábban foglalkoztató szervezeteke jelölik.
A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, egy hónapra járó távolléti díja összegét, valamint az aláírását tartalmazza. A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnökjelöltjének az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell továbbá a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket.
Ha a jelölt a meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.
Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület a jelölt nyilatkozatában meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.
Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.
Az ülnökök választásáról és a jelölés szabályairól mellékelem a bírósági ülnökök jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, valamint a bírósági ülnöki jelölés és a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatok formanyomtatványait.
Dokumentumok:
- Hirdetmény
- Bírósági ülnök jogai és kötelezettségei
- Bírósági ülnök jelölése
- Jelölést elfogadó nyilatkozat
A jelölő és az elfogadó nyilatkozatot és a hozzájuk csatolt erkölcsi bizonyítványt, valamint a képesítést igazoló bizonyítványokat legkésőbb 2023. április 3-ig kell megküldeni a következő címre:
Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
3346 Bélapátfalva, József A. u. 19.
Bővebben ...
Bővebben ...
Bővebben ...
Bélapátfalva Város polgármestereként tisztelettel köszöntöm!
