FELHÍVÁS LICIT TÁRGYALÁSRA

Bélapátfalva Város Önkormányzata felhívást intéz a Bélapátfalva, József Attila utca 10. 18.lh. földszint 1. ajtószám alatt található, 840/4/A/44. hrsz-ú ingatlanának licit tárgyalás útján történő értékesítésére

Tájékoztatás kutak bejelentéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja alapján a kutak vízilétesítmények. A Vgtv. 28/A.§ (1) bekezdése értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok körében a települési önkormányzat jegyzője helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el, így az ő engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül,
legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és
magánszemélyek részéről
a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
nem gazdasági célú vízigény.
A vízjogi létesítési engedély köteles, de jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített vízilétesítményekre – így az ásott és fúrt kutakra is - vízjogi engedélyt kell kérni.


Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban álló kút fennmaradási vagy megszüntetési engedélyezési eljárását. Amennyiben a tulajdonos fenti határidőig nem kérelmezi az eljárást, úgy a fent megjelölt határidőt követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.


A Vgtv. 29.§ (7) bekezdése szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kútjára a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást legkésőbb 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.


Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.

Ásott kút esetén:
1. 1965. július 1- ig bárki, szabadon és engedély nélkül ásathatott kutat a saját telkén, ezért az 1965 előtt ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
2. 1965. és 1992. február 15. között a kút ásásához vízjogi létesítési engedélyt kellett (volna) kérni, ezért az ekkor ásott kutakra fennmaradási engedélyt ad a jegyző.

3. 1992. február 15. után ásott kutakra fennmaradási engedélyt kérhető.

Fúrt kút esetén:
1. 1992. február 15. előtt fúrt kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

2. 1992. február 15. után fúrt kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.

Ha nem szeretné tovább használni a kútját, esetleg már be is temette, de nincs hivatalos dokumentuma róla, abban az esetben megszüntetési engedélyt kell kérni.

A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített kutakra vízjogi fennmaradási engedély abban az esetben adható, ha a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért.
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem történik meg a szakszerű eltömedékelés), addig a fennmaradási engedélyezési eljárást le kell folytatni. Amennyiben a szakszerű megszüntetés mellett dönt az üzemeltető, ehhez is a települési önkormányzat jegyzőjének - a megszüntetés elvégzése előtt kiadott - engedélye szükséges.
Változatlanul – a kivitelezés megkezdését megelőzően beszerzett – vízjogi engedélyhez kötött a háztartási vízigény (pl. locsolás) kielégítését szolgáló ásott vagy fúrt kutak létesítése, majd a létesítés befejezése után azok üzemeltetése (használatba vétele) is. Az engedélyezés szintén a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.


A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélykérelemhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
- Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más a létesítő/kérelmező személye,
- az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlan tulajdonosa,
- a közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket is érint,
- a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontja szerinti dokumentáció (a honlapon megtalálható kérelem űrlap + helyszíni fényképek a kútról).

Ásott kút esetén az űrlap ’Nyilatkozat’ bekezdését csak a tulajdonosnak/kérelmezőnek kell aláírnia, amennyiben az ásott kút a fent meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelel.
Fúrt kút esetén az űrlapon a kérelmezőn kívül egy erre jogosultsággal rendelkező szakembernek is nyilatkoznia kell, és a nyilatkozatot aláírásával kell igazolnia.
Amennyiben a kútból kitermelt vizet házi ivóvízigény céljára használják, a kút saját célú ivóvízműnek minősül. Új saját célú ivóvízmű csak ott létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. A meglévő ivóvízmű az üzemeltetési engedély lejártát követően házi vízellátás céljára (nem ivóvíz) engedélyezhető. Ivóvízcélú hasznosítás esetén a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.


Egyéb fontos szabályok:
• Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos! A kitermelt víz használata során keletkező szennyvizeket a környezetet nem veszélyeztető módon kell elhelyezni.
• Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos, mert a talajvízben esetlegesen jelen lévő kórokozók az ivóvíz hálózatba kerülve tömeges megbetegedést okozhatnak.
• A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.
• A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak utólagos engedélyezésekor jogszabály szerinti szakember (vízkútfúró, tervező vagy hidrogeológiai szakember) közreműködése szükséges. Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést csak vízkútfúró szakember végezheti. Ásott kút bármilyen vízjogi engedélyezési eljárásában nem követelmény a jogszabály által meghatározott szakember közreműködése.


A fenti tájékoztató az 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) alapján készült, mely szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.


Jelenleg hatályos jogszabályok:
• 1995.évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
• 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
• 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
• 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékről.

Dokumentumok:

 

A Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) felhívja a figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése során felvételre kerülő személyes adatokat az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok áramlásáról, valamint a 95/46/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Hivatal Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglaltaknak megfelelően kezeli.

Tájékoztató a bírósági ülnökök  választásáról 2023

Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben. A Köztársasági Elnök a bírósági ülnökök megválasztását 2023. március 7. és 2023. április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) szerint rendelkezik az ülnök jelölés és választás szabályairól. Az Egri Törvényszékre az ülnököket a bíróság illetékességi területén (Heves vármegyében) működő helyi önkormányzatok jelölhetik.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kiadott, a megválasztandó ülnökök számának megállapításáról szóló 24.SZ/2023. (II.15.) OBHE határozatban foglaltak szerint Heves Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése 21 fő ülnököt és 5 fő fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban közreműködő ülnök megválasztására kapott felkérést.

A Bjt. 212. § (1) bekezdésében rögzített általános feltétel szerint ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság, vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.

Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be. ) 680. § (5) bekezdésében rögzített különös feltétel szerint a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag:

  1. a) pedagógus,
  2. b) pszichológus, vagy
  3. c) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyításai, ápolását, foglakoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzetséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt.

Az ülnökök jelölése:

Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és az egyesületek – kivéve a pártokat – jelölik. 

A fiatalkorúak büntető ügyében eljáró bíróság

  1. a) pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei,
  2. b) nem pedagógus ülnökeit az egyesületek – kivéve a pártokat -, a foglalkozásuk szerinti érdek-képviseleti szervek, valamint őket a Be. 680. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató, vagy korábban foglalkoztató szervezeteke jelölik.

A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, egy hónapra járó távolléti díja összegét, valamint az aláírását tartalmazza. A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnökjelöltjének az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell továbbá a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket.

Ha a jelölt a meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.

Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület a jelölt nyilatkozatában meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.

Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.

Az ülnökök választásáról és a jelölés szabályairól mellékelem a bírósági ülnökök jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, valamint a bírósági ülnöki jelölés és a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatok formanyomtatványait.

Dokumentumok:

- Hirdetmény

- Bírósági ülnök jogai és kötelezettségei

- Bírósági ülnök jelölése

- Jelölést elfogadó nyilatkozat

A jelölő és az elfogadó nyilatkozatot és a hozzájuk csatolt erkölcsi bizonyítványt, valamint a képesítést igazoló bizonyítványokat legkésőbb 2023. április 3-ig kell megküldeni a következő címre:

Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

3346 Bélapátfalva, József A. u. 19.

Kéményseprő-ipari társasházi sormunka ütemterv

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprő-Ipari Tevékenységet Ellátó Igazgatóhelyettesi Szervezet értesítése alapján tájékoztatom az érintetteket, hogy Bélapátfalva Város belterületén 2023. május 2. - 2023. június 30 a társasházakat érintő sormunka elvégzésének tervezett ideje.

Tájékoztató

Tájékoztatjuk a Tisztelt lakosságot, hogy Bélapátfalva 2. fogorvosi körzetét 2022. december 2. napjától Dr. Bartha Máté György fogorvos látja el.

1. oldal / 6

Polgármesteri köszöntő

Bélapátfalva Város polgármestereként tisztelettel köszöntöm!

A következő oldalakon sok hasznos és fontos információt találhat településünkről, mely Magyarország egy csodálatos táján, a Bükk-hegység lábánál található. Bővebben...

 

KEHOP-2.2.1-15-2016-00093

© 2023 Bélapátfalva Város Önkormányzata
Minden jog fenntartva.
Adatvédelem