A keménycserép az agyagból készített edények egyik fajtája. Előállításához kvarc, földpát, mészpát és egy speciális (az égetés során fehérré váló) agyag szükséges. Ezeket az edényeket főként sablonokkal vagy öntéssel készítik. Máz alatti festéssel díszítik, ami először egy színes máz festést jelent, annak kiégetése után pedig egy áttetsző mázat használnak, hogy fényes legyen a kész edény. 1768-ban fedezték fel ezt az eljárást. Hazánk legjelentősebb gyárait Telekibányán, Bélapátfalván és Hollóházán alapították meg.
A Bélapátfalvai Keménycserépgyár egyike volt az ország legjelentősebb, leghosszabb ideig terméket előállító üzemeinek. Termékeit számon tartja a történeti muzeológia, az iparművészet története és a néprajz tudománya. A bélapátfalvai gyár külön érdekessége, hogy a hazai kőedénygyáraink között kivételesen hosszú ideig, összesen 94 évig működött, ez idő alatt 10 bérlője volt.
1843-ban, az apátság melletti monostor romjainál létesítette a manufaktúrát Hüttner József porcelános. / Bár egyes kutatások szerint már sokkal korábban, 1832-ben megtörtént az alapítása, egy Riger nevezetű vállalkozó által, és 1835-ben üzemeltetésre készen állt a gyár./
A reformkori hazai keménycserép edények az egyszerű és letisztult, bécsi empire formákat követték. Asztali készleteken a bécsi szalagdíszítést alkalmazták kobaltkék festéssel. Ismeretesek ebből az időszakból a szőlőleveles minták, a stilizált virág és levél kompozíciók, zöld és kék színekben.
A Kossuth Lajos által irányított Iparegyesület 1846-ban rendezte meg a III. Iparkiállítást, ahol az apátfalvai gyár termékei is sikerrel szerepeltek a murányi, a szilvási és a pápai edények között.
1850-től 1866-ig Földváry Sándor volt a gyár bérlője. A világos purpur színű rózsából, sárga tulipánból és kisebb virágokból komponált díszítmények gazdag változatai készültek ezekben az években. Az edények díszítésében még fellelhetőek a meisseni csokor hagyományok, a tulipán és a bécsi biedermeier purpur rózsa. Ezekből a motívumokból fejlődött ki a későbbi évtizedekben a jellegzetes apátfalvai stílus. A keménycserép edények ezekben az évtizedekben terjedtek el a falusi és kisvárosi lakosok körében és népesítették be a családi házak előszobáinak falait, továbbá a sublódokat és az edénytartókat.
1866-tól közel három évtizeden keresztül az egyik ismert keramikus, Dubravszky Sándor és családja kezébe került az üzem. Ez az apátfalvi stílus kifejlődésének időszaka. A mázfeletti festésről áttérnek a máz alattira, és a porcelánszerű díszítés helyett kialakítják a sajátos népies keménycserép festési módot. A rózsákból, szőlőfürtökből, madarakból (pacsirta-, kakas-, rigó-motívum) és virágokból összeállított díszítmények megszámlálhatatlan változatban kerülnek a különféle edényekre, tányérokra, kulacsokra, korsókra és tálakra.
Egyre általánosabbá vált az ajándéktárgyak készítése. Vásárokra, búcsúkra, névnapokra nagy mennyiségben gyártottak kisebb ajándék- és emléktárgyakat, gazdagon díszített tányérokat.
Az 1880-as évektől itt is áttértek az iparművészek által tervezett formák gyártására. A díszítés is finomodott, gyakran használták az aranyat, ezzel a porcelánhoz igyekeztek hasonlóvá tenni a kőedényt.
Nagy Zsigmond és fia 1893-tól 12 esztendeig bérelték az üzemet, ezalatt a gyár másodvirágzását élte. Termékeik eljutottak a Balkán országaiba és az USA-ba is.
1906 elejétől volt a gyár bérlője Schöpflin Aladárné, ekkortól kezdték el tömegesen gyártani a vallásos emléktárgyakat – ezek csodálatos darabjai pl. a Miatyánkos tányérok.
Őt Pruzsinszky Alajos és István követte a bérlők sorában, akik újra fellendítették az üzemet, termékeiket exportálni is tudták.
Az első világháború után részvénytársasági alapon - Első Bélapátfalvi Kőedénygyár RT néven - újraszerveződött az üzem. Ebben az időben a tányérokat már sablonnal készítették. A termelés felgyorsult, viszont a tárgyak művészi színvonala igen változó volt. Az aktuális politikai propagandától függően szinte egy időben készültek az „Éljen Kossuth Lajos!” és „Éljen a haza!” feliratok, az egyházi idézetek, a királyt éltető szövegek és a háborúra utaló motívumok.
A gyárat 1927-ben számolták fel – termékei mind a mai napig a gyűjtők, múzeumok féltett kincsei.

Képek:

Polgármesteri köszöntő

Bélapátfalva Város polgármestereként tisztelettel köszöntöm!

A következő oldalakon sok hasznos és fontos információt találhat településünkről, mely Magyarország egy csodálatos táján, a Bükk-hegység lábánál található. Bővebben...

 

KEHOP-2.2.1-15-2016-00093

© 2021 Bélapátfalva Város Önkormányzata
Minden jog fenntartva.